2013. június 20., csütörtök

Díj (második :P)

Köszönöm Alexának  . Tudom uncsik az ilyen szövegek, de örülök mert ez az oldal 2. díja. :)


1.) Mi a kedvenc könyved? Miért?
Sok van. Pl.: most az idő futár. Mert vicces, érdekes, izgalmas, és kb olyan idős gyerekekről szólnak mint én.
2.) Ha lehetne egy kívánságod mi lenne az?
Hogy legyen végtelen kívánságom. De ha nem lehet, akkor azt hogy mindenki szeressen mindenkit, mert ez a legfontosabb nekem az életben

3.) Mióta írsz?
6 éves korom óta, de akkor nem én írtam, Anyu jegyezte le, mert annyira még nem tudtam írni. Egyedül 8 éves korom óta. Nagyon cuki történet lett :3

4.) Ki a kedvenc előadód?
Jedward

5.) Ki a kedvenc szereplőd? (Bárhonnan könyvből, filmből, blogból, stb.)
Innét Bella, mert ő én vagyok! Amúgy meg nincs nagyon...

6.) Vannak olyan szereplők a történeteben akiket valamelyik barátodról, családtagodról vagy esetleg magadról mintáztál?
Ja, Bella :P ő én vagyok. Becka = Rimánnyá (aki ismeri tudja kire gondolok) lesz majd egy Cloe is a történetben, megígértem annak akiről mintázom. És az Mátyás néni lesz (aki ismeri tudja) nem akarok neveket írni, mert megsérteném a jogukat

7.) Vannak jövőbeli terveid az írással vagy csak hobbi szinten űzöd?
Ja... író akarok lenni. Írni szeretnék mindent amit lehet

8.) Ki vagy mi inspirál az írásra?
Elösször is Mátyás néni, NHLL (monogram (kis kínai)) Helga, Alexa... és még sokan mások is, de ők igazán :)

9.) Sokszor kapsz negatív visszajelzéseket a blogoddal kapcsolatban? Hogyan érint ez téged?
Nem... eddig még nem kaptam. Ennek örülök, és remélem tényleg ennyire jó :) (legyetek őszinték)

10.) Van olyan hely ahova mindenféleképpen szeretnél eljutni életed során? Hova?
London. Ott akarok élni! Aki legközelebb megy, vigyen magával! fizetem az oda utat, vissza út nagyon nem szükséges! Maradnék!

11.) Milyen nyelvet/ nyelveket tanulsz? Szereted?
Angolul inkább. Szeretem, mert ha Londonban szeretnék élni, akkor ez a nyelv fontos. Ezen kívül beszélek picit: Németül, Franciául. És nagyon picit: Olaszul, Oroszul, Spanyolul, és megy a Cseh köszönés

kérdéseim:
1) Hogy jött az ötlet? Mikor? Hol?
2) Szeretnél író, írónő lenni, vagy csak hobbiból írod a blogot?
3) Valós személyekről mintáztad a szereplőket? Ha igen, kit kiről?
4) Ez fikció, vagy megtörténtek veled / mással tényleg azok a dolgok amikről írtál
5) Írd le 5 szóban a blogod.
6) Miért pont ez lett a címe a blognak?
7) Kedvenc szereplő?
8) Mit gondolsz magadról?
9) Hányan olvassák a blogod?
10) Kedvenc rész a blogodból?
11) Van valami üzenete a blogodnak? Mi az? És miért pont ezt választottad?

Jelöltek: 

:) remélem tetszett mindenkinek

2013. június 18., kedd

Díj

Nagyon köszönöm Franciskának, aki díjat adott a blognak!


1.,Hogyan jött a blogodhoz az alapötlet?
Este a fürdőkádban XD a többi részére nem emlékszem

2.,Ki a kedvenc bandád?
Jedward... egyértelmű

3.,Milyen zenét szoktál hallgatni, amikor írsz? (már ha hallgatsz)
Akármit ami épp akkor a kedvencem, vagy amit a bloghoz csatolok zenét, hogy átjöjjön a stílusa a zenének, és összhangban legyen a szöveggel.

4.,Mi a kedvenc állatod?
Én minden állatot szeretek... :)

5.,Ki a kedvenc íród/írónőd?
József Attila, Petőfi, Arany... én mindenkire felnézek... és közéjük akarok kerülni mint író. Megtisztelő lenne

6.,Mi a legfőbb álmod?
Hogy sikeres, és boldog legyek amíg csak élek. Legyek író, akinek sokan megveszik a könyvét.

7.,Mit szeretnél tenni a középiskola elvégzése után?
Kiadni a könyveimet, és újságíróként szeretnék elhelyezkedni, de mellette írok mindent amit csak lehet. Színdarabot, könyvet, verset, fordítók ha kell, blogot és mindent.

8..Mit tartasz a legnagyobb erősségednek?
Azt hogy magabiztos vagyok, és a lelkem egy erős fal, amit nehéz lerombolni.

9.,Melyik a kedvenc színed és miért?
Fehér... mert tiszta, ártatlan, és becsületes, ezek jutnak eszembe róla, és én is ilyennek tartom magam.

10.,Ha olvasod a blogomat, mi a véleményed róla?
Nagyon jó! Nagyon szeretem, és rengetegen olvassák rajtam kívül! Sokaknak a kedvence, és úgy érzem te benned is megvan a tehetség. Remélem majd mint író kollégák szerepelünk majd a jövőbe!

11.,Kia kedvenc szereplőd a történetedből?
Bella, mert magamról mintáztam, és még csak ő szerepel a történetbe... akit szeretni is lehet. Majd később több karakter is megjelenik majd, remélem velem együtt szeretitek majd meg őket is :)

kérdéseim:
1) Hogy jött az ötlet? Mikor? Hol?
2) Szeretnél író, írónő lenni, vagy csak hobbiból írod a blogot?
3) Valós személyekről mintáztad a szereplőket? Ha igen, kit kiről?
4) Ez fikció, vagy megtörténtek veled / mással tényleg azok a dolgok amikről írtál
5) Írd le 5 szóban a blogod.
6) Miért pont ez lett a címe a blognak?
7) Kedvenc szereplő?
8) Mit gondolsz magadról?
9) Hányan olvassák a blogod?
10) Kedvenc rész a blogodból?
11) Van valami üzenete a blogodnak? Mi az? És miért pont ezt választottad?

jelölteim:

2013. június 4., kedd

Neverland

1. fejezet - ami még maradt

*8 évesen*
Éppen haza megyek... nincs jó kedvem. Hajamat már rég eláztatta az eső, fürtjeimet kezemmel elsöpörtem a szememből. A ruháim is az esőben áztak, de nem érdekelt. Ekkor elhaladt mellettem két osztálytársam... az egyikük haragudott rám, de nem tudom miért? Éppen arról beszélgettek hogy valaki találkozott valakivel, már nem tudom.
- Kivel? - kérdeztem
- Mit érdekel téged? - mondta még az akiről azt hittem még szeret... ő volt az utolsó
- Miért szól bele? - kérdezte a másik... tőle már jobbra se számíthattam.
Az életem egy romhalmaz volt, amiről folyamatosan estek le a téglák, dőltek a falak, még a megmaradó részeknél, aztán jönnek, és a porig tiport kődarabokba bele is rúgnak, mintha eddig nem lett volna még elég, telhetetlenül, rosszra éhesen bontják a falakat.

Haza értem. A házunk se volt szebb mint a lelkem. Egyedül az öcsém volt a legjobb dolog ami történt velem, mások veszekednek a testvérükkel, de én szeretem őt. Majd mindenki rá fog jönni, hogy amikor már semmijük sem maradt, mint nekem csak is rájuk számíthatnak. Lerogytam a szobám egyik sarkába, és sírni kezdtem. Ekkor benyitott a nevelő anyám, és az emlék képek, újra a lelkembe vágtak

*4 évesen*

- Anyu hol van? - kérdeztem aput, miután Anyukám nem jött haza aznap aki könnyes tekintettel nézett rám
- Meghalt - nem kellett magyarázni, ez az egy szó is eléggé elszomorított. El se mondta miért, de nem is akkartam tudni.
- És velem mi lesz? - kérdeztem.
- Vigyázni fogok rád - alig tudott szóhoz jutni, a könnyektől
- Ígéred?
- Ígérem! - mondta, majd adott egy puszit a fejem tetejére

*6 évesen*

Apa megszegte az ígéretét... újra házasodott. Egyik nap óriási bőröndöket láttam kikészítve, készen az utazásra.
- Apa! Hova mész? - kérdeztem
- Angliába!
- Miért?
- Ott kaptam állást!
- Nekem miért nem szóltál előbb?
- Bella! Nagyon elfoglalt vagyok mostanában nem értem rá...
- Vagyis nem értél rá foglalkozni a lányoddal? Sosem törődsz velem! Megszegted az ígéretedet!
- Mi? Melyiket?
- Azt hogy vigyázni fogsz rám!
- Erre így emlékszel?
- Igen!
- Most már viszont mennem kell, már nem vonhatom vissza.
- Várj, még! Velem mi lesz, ha itt hagysz?
- Majd Maria vigyáz rád - a nevelő anyám
- Úgy ahogy te? Mert tőled több szeretetet képzelnék mint attól a nőtől, és te megígérted, mégse tartottad be... és akkor ő tőle mit várjak?
- Na szia - meg se hallgatta a kérdésemet, mert nem tudott volna rá válaszolni se.
- Várj, még várj! - kérleltem, már nagyon ment volna - Tényleg, Maria miért nem megy veled?
- Mert mostanában nem jövünk ki jól... úgyhogy úgy döntöttünk inkább külön leszünk. Csak veszekednénk, ahogy eddig is!
- Akkor miért vetted el?
- Néha tesz az ember olyan dolgokat amiket később megbán. Most viszont már tényleg mennem kell! Szia -intett még vissza az ajtóból

Ezek az emlékeket rengeteg rossz élményt, és szenvedés okoztak nekem később. Ott tartottam, hogy benyitott hozzám a nevelő anyám, vagyis Maria. Nálam senkit se utált jobban.
- Már megint mi a bajod? - kérdezte lesajnálóan, mikor észre vette hogy sírok. Ilyenkor rendszeresen nem válaszolok - gyere, kész a vacsora!
A vacsora egy szelet vajas kenyeret jelent. Lusta főzni. Leültem az asztalhoz. Elgondolkoztam azon hogy nincs anyám, apám van, de annyit törődik velem... azóta nem láttam. Ha hívom is csak néha veszi föl, mert sok a dolga. Ezen kívül nagyon szeretem, mert nagyon kedves, csak néha megfeledkezik rólam.
- Elmegyek Angliába - mondtam neki, a csak úgy hirtelen eszembe jutott ötletet
- Ez meg hogy jutott eszedbe? És csak így?
- Igen...
- És kihez?
- Apához!
- 8 évesen? Pénz nélkül?
- Te fölraksz a gépre, Apa leszed Londonba, és adsz pénzt, mivel minden vágyad hogy eltűnjek innen, és még van elég önállóságom ahhoz hogy megoldjam, mivel mindent egyedül intéztem el, mert sosem segítettél nekem. Apa rád bízott, de soha nem is törődtél velem.
- Nem ilyen egyszerű!
- Akkor maradhatok itt is... veled - az utolsó szót kihangsúlyoztam
- Menj... de mi lesz a tánccal? - kérdezte... 7 éves korom óta táncolok, nagyon szeretem, és ez az egyetlen egy ami visszahúz.
- Biztos lesz ott is tánc iskola.
- És a suli?
- Gondolom ott is van iskola- elkezdtem mosogatni a tányérokat-  De szerencsére a jegyekkel nincs baj, jó tanuló vagyok. Az átiratkozást is megoldjuk, de örülök is, mert nem jövök ki az osztálytársaimmal...
- Nem csodálkozom - tette bele a saját tányérját is a mosogatóba, még több terhet bízva rám, nehogy segítsen!
- Köszi - mondtam, persze csak irónia volt.
Aztán egy kis idő után a repülőn találtam magam. Fogalmam nem volt hogy hogy jutott eszembe, de éreztem hogy jó irányba haladok. Apa felé